Éreztétek már úgy, hogy minden jól ment és egyszer csak a képetekbe vágnak olyan dolgokat amivel tisztában vagy de ellene nem tudsz többet tenni? Hát én most így érzem magam. Be kell vallanom nem a legjobb érzés, nem is akarok nagyon ilyet érezni..Soha nem gondoltam volna, hogy egy nap után, a képembe vágja azt, amivel tisztában vagyok. Jelenesetben nővérem volt a hunyó (ChuichiDaisetsu). Szép kedvesen nekem vágja, hogy kövér vagyok. Már bocsánat, hogy én nem tiszta anorexia vagyok és van rajtam egy minimális zsír felesleg. Vele ellentétben én élek társasági életet és nem az egész életemet a gép előtt töltöm (jó igaz sokat ülök a gép előtt. És?) És hozzáteszem arról igazán nem tehetek, hogy drága osztálytársaim olyan szinten lusták, hogy ha hívom őket, hogy "Lányok menjünk csavizni!" általában ez a válasz "Á, most nincs kedvem vagy nem tudom mit csinálok, Megyünk anyáékkal ide oda." Na valahogy így néz ki a dolog. És azok akik tényleg jönnének velem azok vagy az ország másik végében laknak vagy Pesten. Bocsika, de nem fogok mindennap bejárni Pestre. Most már kicsit kezd elegem lenni a családból szóval mondhatjuk azt is, hogy kezdődjön már a suli. Valahol le kell vezetni a feszültséget :) Na azt hiszem lesz háború 1-jén. Á, nem hiszem. 1-jén nem fogok háborúzni. Fel kell mérni az új osztálytársakat és meg kell nekik szabni egy határt. Háborúzni majd csak 2-án fogok :D Fel kell tüntetni azt a aranyos kis énem és utána szabad utat kapok. Ez egy bevált stratégia. Neveket most nem mondok. Na nézzenek oda megint a suliról beszélek :D:D De kit fog érdekelni mások véleménye? Merthogy engem nem. Erre fogom használni a Dream Highban tanultakat :)
Na kidühöngtem magam :D:D
Chuuu~ <3
Na kidühöngtem magam :D:D
Chuuu~ <3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése